Íme Ranveer Singh, a Band Baaja Baaraat hőse, aki háromévesen eldöntötte, hogy filmsztár lesz. Bollywood ifjú titánjával a Filmfare magazin februári számában Anuradha Choudhary beszélget.

 

Ő az utolsó mohikán. A hetvenes évek sztárjaira és az akkori filmiparra emlékeztet minket. Amikor még legalább egy hónapig kellett üldözni egy sztárt, el kellett viselni a hisztériás rohamait és végül ki kellett csikarni belőle az interjút. Izgalmas dolog végigcsinálni mindezt, amikor az interjú alanya Salman Khan, aki illékonyságáról és zúgolódásáról híres. A dolgot még kalandosabbá teszi, hogy abszolút lenézi az újságírókat.

Közeli ismerősei esküsznek rá, hogy arany szíve van, és nem csinál reklámot a különböző jótékonysági akcióiból. Filmjeitől csengenek a mozipénztárak kasszái, annak ellenére, hogy nem bratyizik sem a menő rendezőkkel, sem a médiagurukkal. Újabban fest, és saját jótékonysági alapítványt működtet „Embernek lenni” néven.

Preity Zinta két évre eltűnt a populáris bollywoodi moziból. Ez alatt az idő alatt más, tartalmasabb dolgok nyomában volt, színésznői képességeit a The Last Lear című angol nyelven készített indiai művészfilmben és Deepa Mehta Heaven On Earth (indiai címén: Videsh: Heaven On Earth) című alkotásában kamatoztatta. Ez utóbbi szerepéért elnyerte a legjobb színésznő díját a Torontói Filmfesztiválon. Emellett más dolgok is foglalkoztatják: a második szezont kezdi krikettcsapatával az indiai első ligában, és a szárnyai alá vett 34 szegény lányt, akiknek oktatását és nevelését ő szponzorálja.