Történt már veled is olyan az elmúlt pár évben, hogy befűztél valamilyen kellemesnek ígérkező maszáláfilmet és azon kaptad magad, hogy nem tudod eldönteni még tíz perc után sem, hogy most akkor tényleg egy bollywoodi filmet nézel-e vagy egy hollywoodit, vagy esetleg valamilyen paródiáját...? Kék szemű, hófehérre sminkelt karakterek angolul beszélgetnek egymással a képernyőn (na jó, azért persze jelzés szintjén egy-két hosszabb mondat hindiül hangzik el).
Intertextuális India: utalások, idézetek és „ötlet-merítés” a bollywoodi filmekben
Írta: Tóth Luca, Dátum: 2011-05-31 06:05
Megtekintve
1812
Európai fejjel nagy mennyiségben bollywoodi filmeket nézni hálás dolog, hiszen minél több filmet nézel meg, annál jobban élvezed a következőt. Ehhez persze részben az is hozzájárul, hogy kell egy kis idő, amíg az ember hozzászokik Bollywoodhoz a nyugati filmek után, de a bollywoodi filmek átfogó ismerete amúgy is jelentősen növeli a filmélményt, hiszen ezekben hemzsegnek korábbi filmekre való utalások, legyen szó kikacsintásszerű, egy mondatos idézetekről, dalrészletekről vagy akár teljes történetekről, így minél több filmet láttál, annál több ilyet ismersz fel. Ez az idézgetés (vagy szép szóval: filmes intertextualitás), bár kevésbé látványos, mint a táncos betétek, a filmhossz vagy a műfajok közti gyors váltogatás, mégis Bollywood legmeghatározóbb sajátosságai közé tartozik.
Magyar musical bollywoodi módra. Az ELTE Filmtudomány MA I. évfolyamán, egy műfajfilmes kurzus keretein belül és keretein túl készült az alábbi kisfilm, ahol a lelkes hallgatók feladata egy musical készítése volt - és ők Bollywoodot választották.
Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!
Napjaink filmjeiben kiemelt fontosságot élvez a terrorizmus tematikája. A jelenség katalizátorának magától értetődően a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások tekinthetőek és elsősorban az amerikai filmgyártásban talált a téma érdeklődésre. Az alábbiakban a téma indiai filmekben való megjelenését mutatjuk be, annak is egy korábbi változatát, ahogy Mani Ratnam kilencvenes évekbeli trilógiájában megjelent.
A show megjelenése a fűszerek országában – A show-musical adaptálása a bollywoodi filmekbe
Írta: Szavérá, Dátum: 2009-12-29 22:53
Megtekintve
1644
Bollywoodi film kapcsán mindenkinek valamilyen zenés-táncos indiai film jut az eszébe, de mégsem nevezhetjük az ilyen típusú filmeket a nyugati értelemben vett musicalnek, bár sok tekintetben tényleg hasonlít a musicalhez, de sok lényeges különbség is van közöttük. A következőkben három olyan bollywoodi filmet (Dil To Pagal Hai [1997], Taal [1999], Aaja Nachle [(2007]) fogok górcső alá venni, melyekben pont az lesz az érdekes, hogy a klasszikus musical egyik alműfajának, a show-musicalnek a sémáját próbálják meg felhasználni, és beépíteni az egyébként igen sajátosan bollywoodi struktúrájukba.
Írta: Berta Zsóka
Az alábbi szöveg az ELTE BTK Filmelmélet és filmtörténet szakán 2009 őszén tartott „Globalizáció a kortárs bollywoodi filmben” című kurzusra írt házidolgozatként készült. A dolgozatban azt a kérdést kellett vizsgálni, mennyiben és hogyan jelennek meg a nyugati műfaji minták, jelen esetben a show-musical sémái, a kortárs bollywoodi filmben.
A globalizáció, amely Indiában a 90-es években indult el és mára egyre nagyobb méreteket ölt, nagy hatással van a hindi nyelvű filmgyártásra is. Egyrészt nyilvánvaló, hogy a nyugati cégek beengedésével erősödik a nyugati hatás Indiában, aminek egyenes következménye, hogy a társadalom modernizálódik, és ez óhatatlanul is megjelenik a filmekben, hiszen a mindennapi élet szerves részévé válik. Másrészt a bollywoodi filmeknek egyre nagyobb sikere van a külföldi piacon, és nem csupán a diaszpórában élő indiaiak, hanem a nyugati nézők körében is. Az elmúlt időkben a nemzetközi piac lett a legfőbb jövedelemforrás: az Egyesült Királyságban és az USA-ban a különböző bevételi forrásokat egybevéve gyakran magasabb bevételt termelnek a filmek, mint Indiában. Ennek eredményeként a filmgyártó cégek egyre inkább figyelnek arra, hogy a film nyugaton is eladható legyen. Harmadrészt pedig úgy gondolom, hogy a technikai fejlődésnek is nagy szerepe van a filmek modernizálódási folyamatában, hiszen a filmes alkotók fantáziáját csak a technikai megvalósíthatóság problémája korlátozhatja. A modern technológiának köszönhetően egyre kevesebb ilyen akadály gördül a filmkészítők útjába. Természetesen a technikai fejlődés leginkább az akciójelenetek átalakulásán érzékelhető.
Írta: Korsós Marietta
Az alábbi szöveg az ELTE BTK Filmelmélet és filmtörténet szakán 2008 őszén tartott „Bollywood: Kulturális identitás, globalizáció és műfaji kérdések” című kurzusra írt házidolgozatként készült. A dolgozatban azt a kérdést kellett vizsgálni, mennyiben és hogyan jelennek meg a nyugati műfaji minták, jelen esetben az akciófilmes sémák, a kortárs bollywoodi filmben.
A hollywoodi filmipar egyik legkedveltebb alműfaja a fantasyn belül a szuperhősfilm. Mind a mai napig népszerűek a főleg képregényekből adaptált félistenek, akik valamilyen képességük (mentális, fizikai) révén kiemelkednek a tömegből, és az emberiség, illetve a rend érdekében ezt fel is használják. Superman, Batman vagy Spiderman korunk „mitológiai hősei”, s az időnként fel-felbukkanó fércmunkák (Batman és Robin, Fantasztikus négyes,Catwoman pl.) sem képesek népszerűségüket halványítani, világszerte rajongótáboruk, sőt, már-már vallásos tisztelettel övezett kultuszuk van. Minthogy Bollywood filmjei szeretik kölcsön venni, vagy inkább átformálni a nyugati (hollywoodi) filmek sémáit (kulturális mimikri1), így várható volt, hogy előbb-utóbb Indiában is lesznek szuperhősfilmek. Ugyan már korábban is jellemző volt, hogy egy filmben esetleg a főhős valamilyen erős érzelmi hatás miatt szinte természetfeletti képességekkel ruházódott fel (pl. a Dilwale Dulhania Le Jayenge című film végén a főhős immunis lesz a düh hatására az ütésekre és kb. 8 emberrel verekszik egyszerre), és a csoda soha nem volt természetellenes egyik filmben sem (pl.: Amar Akbar Anthony – a vak édesanya egy istenségtől visszanyeri a látását), de konkrét szuperhőse a bollywoodi filmnek a Krrishig még nem volt. Azonban e filmnél is látni fogjuk, hogy Bollywood nem pusztán Hollywood-másolást jelent, hiszen a Krrish nem egyszerűen egy szuperhősfilm, hanem inkább egy összefoglalása mindannak, amit ezalatt értünk – természetesen a bombayi filmesek és nézők szája íze szerint.
Írta: Benke Attila
Az alábbi szöveg az ELTE BTK Filmelmélet és filmtörténet szakán 2008 őszén tartott „Bollywood: Kulturális identitás, globalizáció és műfaji kérdések” című kurzusra írt házidolgozatként készült. A dolgozatban azt a kérdést kellett vizsgálni, mennyiben követi a Krrish a nyugati szuperhősfilmek mintáit, illetve mennyire marad meg bollywoodi filmnek.
Hírkövető 
